-Na akkor olvasol?-hirtelen észbe kaptam ,hogy mért is ültünk ide. Zavartan a táskámba nyúltam és kutatni kezdtem a fekete könyvért addig amíg az ujjaim nem ütköztek bele a gerincébe.Egy picit megrezzentem az érintésétől majd kivettem.Mély levegőt vettem majd hátradőltem a padon. Harry közelebb húzódott ,hogy ő is lássa a könyvet majd beszippantottam a számat a fogaim közé.
-Ennyire durva nem lehet.-nevetett Harry és kinyitotta a könyvet.Lapozott pár oldalt pedig azt sem tudta ,hogy melyik oldalon fejeztem be. Kuncogtam egyet majd visszalapoztam kettőt. Harry a könyökét a pad hátuljára támasztotta én pedig kényelmesen keresztbe raktam a lábam.
Nem tudtam megtenni.Egyszerűen nem. A pengéimmel még kontrollálni tudtam a vágások méretét és mélységét,de egy ilyen éles üveg darab....Hiába ordítoztam magamnak ,hogy "Tedd meg" nem ment.A gondolataimban végig futott párszor mi is történne ha tényleg erősen odaszorítanám azt a darabot.A szemembe könnyek szöktek újra amikor eszembe jutott Elena arca..ahogy elment.Félelem és csalódottság.Nem ezt várta tőlem. Fájhatott.Én is megérdemeltem volna a fájdalmat.A mellkasom össze vissza cikázott.Mikor meghallottam azt a keserves sírást egyből magamhoz tértem. Nem csak Elena volt akit bántottam. Emily kint ült az ajtóval szemben.
-Emily!-ordítottam fel és a törött üvegeken keresztül amik épp rabságban tartottak kisiettem a fürdőszobából. Az arca az én bántásom miatt volt könnyes. A szeméből potyogó könnyek szüntelenül újra előjöttek.A falnak dőlt.Kezét két oldalra eresztette.Mikor meglátott próbálta kicsit összeszedni magát és letörölni az emlék fájdalmas jeleit.-Jézusom.-mondtam halkan miközben a kezére néztem.Iszonyatosan vörös csuklóját enyhén a háta mögé dugta ,hogy ne lássam.-Annyira sajnálom.-estem oda elé.A szíve zakatolt és inkább elfordította a fejét.A tenyeremmel végig simítottam az arcát .Próbáltam letörölni sírásának jeleit,de csak még jobban bepiszkítottam. Véres kezem piros csíkokat hagyott az ő fehér arcán. Alig tudott nyelni.Vett egy mély levegőt és felállt.Ott állt előttem és várta ,hogy én is felkeljek.A felegyenesedés nehézkes volt.A térdemben lévő pár üveg szilánk mindent megnehezített.
-Benjamin.-szólított meg Emily hivatalosan.Még sosem ejtette ki a nevét így a száján.Mindig becézett.-Számomra halott vagy.-mondta és felnézett rám.Talán csak egy fejjel volt kisebb nálam mégis olyan volt mintha most ő lenne a nagyobb,az érettebb,az idősebb.Még utoljára belenézett a szemembe majd megtörölte az arcát. A vérem a kezén maradt.Kissé megijesztette ez a tudat így inkább gyorsan elindult a folyosó vége felé.Kis termetével alig csapott zajt mikor lesétált a lépcsőn egészen a bejárati ajtóig. Kinyitotta azt majd hatalmas csapódással becsukta maga mögött.Most már tényleg mindenkit elvesztek.-megálltam az olvasással.Mély levegőt vettem és magam elé bámultam. Az ajkaim elváltak.
Azért vagyok pszichológus mert könnyen megértem az emberek.A helyükbe képzelem magamat így könnyen tudok tanácsot adni.Most viszont. Belül sírtam.Elképzelni ,hogy elvesztem Lillyt és a szerelmemet iszonyatos érzés volt.
-Minden rendben van?-kérdezte mély hangján és kicsit meglökött ,hogy ébredjek fel.
-Persze.-mondtam halkan és újra a sorok között kezdtem keresni,hogy hol is fejeztem be.Hiába volt szörnyű érzés annyira szerettem volna olvasni ezt a könyvet. Szinte a rabjává tett már engem.Izgatott lettem mikor megláttam ,hogy az oldal végére értem. Lapoztam egyet. "2.fejezet" írta legfelül.Kicsit megráztam a fejem majd tovább olvastam.
Emily azóta nem jött haza. Igaz ,hogy már 22 éves és elvileg már tud vigyázni magára ,de ebben azért nem vagyok olyan biztos.Már egy hete vagyok itthon egyedül.Senki nem keres és én sem kerestem őket. Elena sem jelentkezett azóta amit nem is csodálok.Azóta 1000-szer átgondoltam ,hogy mit is tettem.Próbáltam már levélben megfogalmazni azt amit gondolok.Nem tudtam volna elégszer bocsánatot kérni érte.Talán a fél levél ezzel lett tele.Újra és újra bocsánatot kértem,sajnálkoztam vagy kérleltem ,hogy jöjjön vissza hozzám habár tudtam ,hogy nem fog.Mindig eszembe jutott az arca.Ahogy néz engem aztán elfordítja a fejét az ütéstől.Aztán eltűnik.
Mikor végre rávettem magam ,hogy feladjam a levelemet a postán(mivel tudtam ,hogy az apja már mindenről tud és az utca közelébe sem engedne) reggel el is indultam. Nem messze volt tőlünk/tőlem a posta . Így gyalog mentem.Sütött a nap nekem mégis komor hangulatom volt mint az előző egy hétben minden nap.Külső szemmel úgy nézhettem ki mint egy magába zárkózott fenevad.Pedig nem. Vagyis részben. Fenevad voltam ,de nem voltam bezárkózva. Mindent megadtam volna annak érdekében ,hogy akárki akár csak egy szót is szóljon hozzám.
Épp bekanyarodtam a postához mikor egy lány kijött a posta elő terméből.Kicsit zavarodott volt az arca és az ablakra nézett.Én egy kicsit lassabban kezdtem sétálni. Nem akartam még odaérni.Tisztes távolságból néztem a lányt.Még sosem láttam ilyen szépet.Barna göndör haja volt amit oldalra fogott. Egy ing volt rajta és egy rövid nadrág ami alig takarta a lábát.Két lány sétált el mellette és ők is erősen megbámulták. Ők teljesen máshogy voltak öltözve.Hosszú szoknya ,kalap, és egy hosszú ujjú.Amikor már hallótávolságon kívül kerültek a lánytól sugdolózni kezdtek.Gondolom róla.Ő csak higgadtan vizslatta az ablakot ahol a nyitva tartás volt kirakva.Szemét egy napszemüveg védte így nem láthattam szemit. Már egészen közel voltam hozzá mikor észre vett. Felém fordult és elmosolyodott.A bőre barnább volt mint az ittenieknek általában.Teljesen máshogy nézett ki mint úgy általában az itteniek.Teljesen más.Sokkal szebb.
-Bocsánat.-mondta és az ablakra mutatott.-Meg tudnád mondani ,hogy mikor nyit ki a posta,mert annyira mosódott ,hogy nem bírom elolvasni.-mondta és levette a szemüvegét.A szeme zölden rikított.Újra megpróbálkozott elolvasni ,de nem igen ment neki.Próbált hunyorítani ,de még úgy sem ment .
-holnap 9-kor.-mondtam anélkül,hogy az ablakra néztem volna.Csak őt bámultam.
-Áhh.-mondta és a kis levéllel ami a kezében volt kicsit megütötte a fejét.-Köszönöm.-mondta mosolyogva majd kezet nyújtott.-Amy West.
-Benjamin...-mondtam kábultan miközben megráztam a kezét.Várta volna ,hogy megmondjam a vezetéknevemet is ,de nem sikerült kinyögnöm.Ő csak bólintott egyet majd intett egyet és lassan hátrálni kezdett ,végül elment.Sosem láttam még ilyen szép...NEM! vissza kell hódítanom Elenát!
Mikor befejeztem az olvasást halványan kuncogni kezdtem. A szerelem érzése engem is körbe járt.A kezemet muszáj volt a szám elé tenni ,hogy ne mutassam ki annyira mennyire elterít ez az érzés.
-Bia.-szólított meg Harry. Hatalmas mosoly kerekedett az arcomra. Tetszett amikor becézett.Egyenesen zöld szemébe néztem és elnevettem magam.
-Igen?
-Te vagy az én Amy West-em.-mondta egy mosollyal az arcán.Felvontam a szemöldököm és újra nevetni kezdtem.
-Tessék?
-Nekem is vissza kellett volna hódítanom Kellyt. De megbabonáztál....Beléd estem.-mondta annyira komoly arccal.Az ajkaim elváltak egymástól.Meglepettség ült ki az arcomra.Még ..nem mondtak nekem ilyet soha.Féltem mondani akármit is. Harry lenyűgöző zöld szemeivel a fejemben turkált és ahogy azt a mosolyt láttam az arcán úgy gondolom megtalálta azt amit keresett.Megfogta a kezemben lévő könyvet és lerakta a padra.Megfogta a kezemet és jobban magához húzott.Egészen közel hajolt már ,hogy megcsókoljon ,de akkor én eltoltam magamtól.
-Harry ne...bárki megláthat.-mondtam halkan ,de még nekem is nehezemre esett.Annyira fájt látni Harry arcát ahogy csalódottságtól elemésztve huppan arrébb.
Nagy levegőt vettem és megtöröltem az arcom.A nap már egészen lement és a kis út melletti lámpák sorra kezdtek feloltódni . Harry lassan felállt majd felém nyújtotta a kezét.
-Most már tényleg haza kísérlek.-nevetett és felhúzott onnan.Mikor feltápászkodtam egy apró puszit adott az arcomra. Nem tartott olyan sokáig ,hogy bárki is láthatta volna ,de azért örültem neki. Harry mosolya annyira megbabonázott.Félénken sétáltam utána és fogtam a kezét.El nem engedtem volna a világ összes kincséért sem.
-Bianca?-szólt egy ismerős hang szemből.Megráztam a fejem és visszatértem a valóságba. Hatalmas szemekkel bámult rám és Harryre. Az ajkaim szét váltak.Nagyot nyeltem és csak figyeltem Jake mozdulatait.A szemét rajtam és a mellettem álló fiún legeltette.Hirtelen azt sem tudtam ,hogy mit mondjak.Elég egyértelmű volt számomra ,hogy mindent látott hisz az arcáról ezt olvastam le. Gyorsan elengedtem Harry kezét és kicsit megdörzsöltem a homlokom ,hogy eszembe jusson valami ésszerű magyarázat ,de semmi nem jött.
Ez de jó lett.:) Az a könyv egyre jobban érdekel :P *-* Siess a kövivel. c: Ügyi vagy!!:D
VálaszTörlésköszönöm szépen ^^és kint van a következő is (:és még egyszer köszi *-*
Törlés