Lassan pislogok . Próbálom elkerülni annak az esetét ,hogy esetleg leszédüljek a kényelmes padról az asztal alá . Még csak most kezdődött az este ,de úgy érzem valami nagyon nincs rendben . A kis anyag biztosan kezd szét áradni a testemben . Nem olyan érzés mint amire gondoltam . Homályos fények helyett minden vakító és színes . Nem merek se fel , se le nézni . Félek , hogy elájulnék vagy kitaccsolnék . Mindenképp rossz ötlet volt bevenni azt a kis pirulát . Nem akarom ,hogy az legyen ,hogy nem emlékszek semmire ami a mai este folyamán történik . Kezdem kitapasztalni a mellékhatásokat , amik egyértelműen tudatják a szervezetemmel , hogy ők nem kívánt vendégek . Soha többet nem akarok ilyet bevenni !
-Bianca ? - löki meg a vállam Olive aki hirtelen sokkal erősebbnek tűnik . Megsajdul a karom és majdnem leesek a padról , de megkapaszkodok az asztalban és visszarántom magam . Megrázom a fejem ,de csak szépen lassan , hisz minden olyan gyors körülöttem ,hogy nem tudom jobban lelassítani a dolgokat . -Valami baj van ? - kérdezi nyájasan a vörös hajú lány aki úgy tűnik megbánta azt amit tett . Arcaa elfehéredik vagy talán épp csak a sok púder teszi ,hogy ennyire holt fehér . Kezével végig simít a karomon . Megrázom a fejem és bíztatóan mosolygok miközben a kezemmel feltornázom magam az asztalhoz . Úgy teszek mintha minden a legnormálisabb állapotában lenne és igyekszem még csak a látszatát sem kelteni annak ,hogy valami nincs rendben velem .
-Szóval nem akarunk csinálni valamit ? - bágyadtan mosolygok az előttem ülő fiúra aki rosszallóan néz végig rajtam mint egy bíráskodó apa.
-Igyunk ! - vágja rá Luc , majd mosolygós arcát felém kapja . Göndör haja ami eddig a vállán pihent most perdült egyet a levegőben és a hátára csapódott . - Valami erőset !
-Én kihagyom ! - tiltakozik egyből Olive aki lejjebb csúszik a helyén .
-Én benne vagyok . - vigyorgok teljes mosollyal . Miután én beleegyeztem , szinte egyszerre szólaltak fel a többiek is , avagy a ház többi lakója , a lakótársaim .
Egyértelmű ,hogy én jelentkeztem a feladatra ,hogy hozok valami piát . Felkeltem a helyemről ,de eléggé meg kellett kapaszkodnom a pad hátuljában ,hogy el ne essek . Összevontam a szemöldökömet és nyögtem egyet . Valamiért éreztem ,hogy Jake felé kell néznem . Jól gondoltam . Barna szemei égetően néztek végig rajtam . Tudja ,hogy valami nincs rendben velem . Nagy levegőt veszek és elindulok a pár méterrel arrébb lévő bárhoz . A pultos srác hívogató mosolyával beszélget az egyik lánnyal aki szintén a pultnál ül . Épp ,hogy el nem esek ott a pult előtt , szerencsésen megkapaszkodok a pult szélében majd a srác felé fordulok . A névtáblájára pillantok amin egy viszonylag rövid név áll : Ed .
-Szia ! - szinte már sikítanom kell ,hogy túlharsogjam a zenét . Még az asztalnál nem volt ilyen hangos a zene . Lehet ,hogy ez is egy mellékhatás . Bár ahhoz képest még magamat sem hallom .
-Szia édes ! Mit adhatok ? - vigyorog kedvesen majd szét tárja a karjait jelezve ,hogy bármit kérek meg kapom . Mintha csak egy jótevő lenne aki bármit mondok ő megadja . A számat szolásra nyitom majd a mögötte lévő árlistát nézegetve elmondom a "kívánságaimat" .
Fancsali képet vágok mikor már a második körömet húzom le együtt Lucyval . A többiek nevetve figyelik az érdekes arckifejezéseinket. Megrázom a fejem majd kifújom a levegőt mint egy sárkány , hisz az Abhszint égeti az egész torkom .
-Kemény . - mondja szinte ordítva Lucy aki ez után levágja a poharát az asztalra . Mind két kezét felemeli a magasba és szőke fejét rázni kezdi . - Bulizzunk ! - szinte minden betűt elnyújtott amitől még viccesebb hatást keltett .
Mindenki azonnal ugrott az ötlet hallatán . Mindenki párt talált magának majd lassan haladva a lépcsőn sorakozó tömeg felé megindulunk . Én vagyok az aki a sor végén kullog és a hasát fogva nézelődik . Komolyan nagyon rosszul vagyok . Épp mikor a lépcső elé érek megállok . Figyelem ahogy Jake előttem csak pattog lefelé a lépcsőfokokon majd hátrafordul és felém pislog . Ijedten tesz egy lépést felfelé ,de én megállítom . Megrázom a fejem és magam mögé mutatok . Bár nem tudom kire vagy épp mire mutatok , azt akarom jelezni ,hogy egy kicsit kimegyek . Először ő sem akar belemenni a dologba ,de rájön ,hogy tényleg így lenne jó , ha egy kicsit kifújnám magam.
Átverekedem magam a tömegen . Nem igazán tudom merre megyek . Egyszerűen reménykedek abban ,hogy valamerre találok egy hátsó kijáratot . Mindenkit eltolok magam elől , hisz minél közelebb találom magam a falhoz annál inkább érzem ; megfulladok . Nem érzem ,hogy köhögnöm kéne , de mégis rám jön . Mintha csak valaki ráült volna a mellkasomra . Miközben turakodok előre rájövök ,hogy tudnom kéne merre megyek . egy pillanatra felpillantok és észreveszem ,hogy ott állok a hatalmas piros ajtóval szembe ami épp csak engem hivogat . Egyértelmű jelzés számomra a hatalmas "exit" tábla ami zölden villog . Kifújom a levegőt majd neki dőlök az ajtónak , hogy az kinyíljon .
Lebukdácsolok a lépcsőn ami mintha a föld alá vezetne olyan hosszú . Épp a lépcső alján ott egy újabb vas ajtó . Megmentőként szaladok felé ,hogy azt a kis erőmmel ki tudja nyitni , majd megcsap a már télbe átmenő őszi , hideg szél . Ahogy kiértem ebbe a kis sikátor szerűségbe , a villany felkapcsolódott . Nagyot szippantok a levegőbe miközben az égre tekintek . A sötét eső felhők már teljesen eltakarták a csillagos eget . Úgy érzem mintha felszabadulnék . Egy pillanatra megszűnik minden zaj . Egyedül maradok a gondolataimmal . Mintha megállna az idő és csak én mozognék . Jó végre egy kicsit egyedül lenni . Tetszik a dolog . Neki dőlök a falnak és igyekszek elméllyedni azokban a dolgokban amiken most kattognak a kerekeim . Lucy költözése , Jake csókjai , Olive furcsaságai , a házunk , a húgom , Louis , a barátaim , a rokonaim , a félelmeim , az érzéseim ... és legfőképp Harry . Lehunyom a szemem és próbálom rendezni a gondolataimat , mikor egyszer csak a homlokomra esik valami . Fel nézek az égre . A felhők morcosan bámulnak vissza rám . Lépteimmel visszaigyekszek az ajtóhoz , ahonnan az elmúlt pár percben elsétáltam anélkül ,hogy észrevettem volna . Épp ,hogy fel lépek arra a kis küszöbre ami az ajtó előtt van , mintha csak villámokat szórna az ég ,az esőcseppek halálos fegyverként hullottak le szinte azonnal a földre. Ijedten néztem végig a kis tető alól ahogy az eső nem múlik . ugyanúgy esik mint ahogy rákezdett . Sóhajtok egyet . Úgy érzem mintha kissé felszabadultabb lennék . Mintha valami felemelő érzés szétáradt volna a testemben . Gyorsabban kezdtem venni a levegőt és a nagy eső lehetővé tette a friss , új illatokat . Lehunyom a szememet és egy pillanatra élvezem a hideg és az eső frissítő kombóját , majd kinyitom a szemem.
Átdurakszok a tömegen . Nem érdekel ,hogy ki kerül elém , félre tolom vagy esetleg eltolom . Mintha csak belém költözött volna egy boldogság bomba amit ki kell adnom és úgy goondoltam ,hogyha valakivel ezt meg kell osztanom az csak Lucy lehet . Nagy neheezen a korláthoz érek és keresni kezdem a tömegben a szőke hajú lányt akit remélek ,hogy elég feltűnő ahhoz ,hogy észrevegyem ,de persze most is könnyű dolgom van . Lerohanok a lépcsőn és bedurakszok a táncoló tömeg közepére . A zene most még hangosabb mint előtte volt . Mosolyogva felordítok miközben átérzem a zene minden egyes dobbanását . Mostanság még sosem éreztem magam ilyen jól . Az ütem kezd egyre jobban felgyorsítani , ami után mindenki tudja ,hogy mi következik . A nagy robbanás . Ilyenkor mindenki vonaglik a táncparketten majd egyszer csak hirtelen bedurran és szinte azonnal mindenki ugrálni kezd vagy begyorsítja a tempóját . Én is a tömeggel együtt táncolok ,de közben haladok előre ,hogy megtaláljam a lakótársaimat , köztük is Lucy-t . Vannak akik furán veszik tolakodó modoromat , vannak viszont akik épp ,hogy örülnek a "közeledésemnek" . Mindenkit félrelökök és mosolyogva sikítok fel mikor megpillantom azt a szőke bukót ami most más színekben is pompázik hisz a reflektor fények ppiros, zöld és kék színben villódznak . Mellé toppanok ,majd megütögetem a vállát ,hogy észrevegyem . Kidülledt szemekkel és hatalmas mosollyal fogad. Kezét széttárja invitálva egy ölelésre miközben lába még mindig jár és táncol . Majd én is belelendülök .
Egy pillanat múlva már el is vesztem a fejem . Hajamba dúrva táncolok , ringatom a csípőmet . Nem tudok gondolkodni . Feljajdulok mikor vége lesz egy pörgös zenének majd egy lassú szám veszi át a helyét . Vállammal bemozdulok az ütemre ,majd hozzá viszonyúlva kezdem el a testemet is ringatni . Pislogok egy párat előre . Minden olyan éles . Minden kontúrt látok szinte teljes tisztasággal . Viszont az emberek akik ismerősek számomra, újra eltűntek körüllem . Megint egyedül maradok ,de most nem is zavar . Nem zavar ,hogy körülöttem mindenki egymással táncol . Én egyedül vonaglok a táncparketten . Mosolyogva tekintgetek a távolba . Minden egyes arcot jól megnézek magamnak és belevésem képüket a fejembe . Majd kiszzúrok valakit .
Mosolyom lassan lefagy az arcomról és az övé is . Mintha mind a ketten megijednénk . Lassan elválnak az ajkaim és rezzenéstelenül állok meg egyhelyben . Ő is csak áll , de végül ő teszi meg az első lépést felém . Akkor indulok el én is . Csak bámulom őt . Most nem tévedhetek . Ő AZ ! Mind a ketten küszködünk azzal ,hogy elférjünk a lassúzó emberek között . Szinte már rohanunk egymás felé . Egyikünk sem meri levenni a másikról a szemét . Olyan valós. Göndör hajával ami teljesen máshogy áll mint régen . Felállítva ,de mégis elegánsan . Ajkai ugyanolyan duzzadtak mint régen , és a szeme. A szeme még így villódzó fényekben is teljesen kivehető rikító zöld .
Csak bámulom őt és észre sem veszem ,hogy már ott állunk egymás előtt . Vágyakozva emelem a kezem az arcához ,de ő megelőz . Kezével végig simít az oldalamon majd magához húz .
-Bia. - mély brummogó hangja teljesen jól kivehető . A zene emellett teljesen eltörpül . Érzem a férfias illatát . Érzem az érintését a derekamon és érzem , hogy itt van . Mégsem lehetséges ez . Eltolom magamtól majd mosolyogvól ellököm .
-Halucinálok . - mosolygok . - Te nem vagy itt . - nevetek majd hajamba túrok . - Ez is megint csak egy kurva mellékhatás! - Oldalra pillantok a táncoló tömegre majd vissza az előttem álló fiúra , aki hirtelen teljesen elhomályosodik , majd minden elsötétedik .
