2013. április 25., csütörtök

2.Homály

     Sokan azt mondják ,hogy nem csodálják ,hogy ő barátnőm.Pedig igazából nem is hasonlítunk. A hajunk is más és a stílusunk is. Egyedül talán csak a magasságunk ami megegyezik.Ő bulizós és hangoskodó míg én inkább komoly vagyok és csendes. Ez persze nem azt jelenti ,hogy nem tudom felemelni a hangom. Mikor a barátnőm azt mondta ,hogy menjünk a rövidebb úton mind a hármunk lekanyarodott a földes útra.Én és Olive mentünk elől Jake pedig mögöttünk kullogott ami feltűnően gyanús volt.
     Apa biztos nem engedett volna el bulizni ha nem mondom ,hogy Jake is jön. Szeretek Jake-kel lenni. Vicces amikor a húgával veszekszik. Szinte már családtagok voltak mind a ketten. Bár Jake 22 volt mégis jól megértettük egymást ,sőt talán még jobban is mint ő Olive-ot. Tudtam vele komoly dolgokról is beszélni nem csak olyan hülyeségekről mint amiket a barátnőmmel szoktam beszélni
-Bia...-mondta halkan Olive.Felé fordultam. A léptek mögöttünk felgyorsulni hallatszódtak.- Szeretnélek bemutatni valakinek.-a szeme sarkából figyelte a reakciómat. Csak vállat vontam. Nem kifejezetten vágytam egy pasira. Jól meg voltam én magamban is. Míg Olive már túl volt 5 fiún én még mindig "szerelemszűz" voltam. Egyetlen igazi kapcsolatom sem volt még,de engem nem zavart.
-Ki az? Ismerem?-hajolt oda közénk a bátyja. Egy kicsit kuncogtam.
      Nos... Én és Jake. Fura dolog. Elvileg barátok vagyunk ,de néha vannak olyan pillanatok amik arra utalnak mintha barát,barátnő lennénk. Például ha sétálunk valahol és megfogja a kezem. Ha meg rákérdezek akkor mindig csak ennyi a válasz " Hadd legyenek féltékenyek". Ebből nem tudok mire következtetni. De pszichológus vagyok és látom rajta ,hogy ő se mindig ÚGY néz rám. Egy óvatos pillantás , egy pirosló arc mindent elárul ,de nem vallottunk egymásnak semmit. Jobb így ha nem mondunk semmit.
      -Nem nem ismered.-mondta kacér hangon a barátnőm. Egy sunyi pillantást vetettek egymásra. Elfordítottam a fejemet a homokos út felé és hallottam valami kis sugdolózást ,de nem érdekelt. Nyugodtan megbeszélhetik. Már egy ideje csöndben sétáltunk mikor rátértünk a folyós partjára. Már kezdett besötétedni és megláttuk jó pár méterrel arrébb a tűzet ami piros lángokkal lobogott.
-És .. hogy hívják?-mosolyogva kérdeztem és a barátaim felé fordultam. Olive kuncogott egyet ,de nem mondott semmit ...csak haladtunk tovább.
       -Maradjatok itt.Azonnal hozom.-az arcára kacér vigyor ült ki mikor odaértünk a tűz mellé. Aztán el is viharzott.Jake-kel egymásra néztünk. Ő a mellényének belső részébe nyúlt.
-Csatlakozol?-kérdezte egy mosollyal az arcán amikor kivette onnan a doboz Dunhill cigit. Biccentettem egyet és kicsivel arrébb leültünk ,hogy a táncoló tömeg ne taposson össze minket. Odanyújtott nekem egy szálat és meggyújtotta az ezüstösen csillogó öngyújtójával.
        Sokszor elhatároztam ,hogy leszokok.De valahogy nem megy. Én ebbe menekülök mások problémái elől. Nekem kell segítenem mindenkin,viszont rajtam senki sem segít és csak gyülemlik bennem. Én ezzel vezetem le a feszültséget ami bennem gyülemlik.
       Ahogy ott épp füstölögtünk az emberek jöttek mentek előttünk ,de én csak egy embert szúrtam ki. Magas volt és a kezeit a farmerének zsebében hordta. Sapka volt rajta és egy hosszú fehér trikó. Olyan ismerősnek tűnt ahogy elsétált előttünk. Egy kis fehér füstöt szuszogtam ki magamból s közben a szememmel követtem az alakot. Biztos voltam benne ,hogy ismerem,de az arcát pont nem láttam még . Egy lány felsikított és szó szerint a nyakába ugrott ,hogy megcsókolja. A srác kicsit megijedt a lánytól ,de visszacsókolt.A lány erősen szorította.Vékony volt és elég kevés ruha volt rajta.Épp csak annyi amennyi takarta azt amit kellett. Ahogy eltávolodtak egymástól pont úgy álltak be ,hogy lássam a fiú arcát. A tűz megvilágította a kis gödröcskéket az arcán. A fejemben keresgélni kezdtem a képhez illő nevet.És megtaláltam.... Harry Styles.
-Na,mi a véleményed róla?-hirtelen kaptam el a fejem a srácról és Jake felé fordultam kicsit zavartan.
-Tessék?-mire ő a mutató ujjával a közelgő Olivékra bökött.
         Felálltam csak ,hogy ne legyek bunkó. Olive arca gondterhelt volt,mintha ő sem erre számított volna.Mikor odaértek hozzánk a barátnőm beletúrt vöröses hajába ami most még jobban csillogott a tűztől.
-Bianca...ő itt Jeremy. Sajnos Kewin nem jött el így ...-mondta kicsit szégyenkezve.
-Hello. Bianca Lerman.-egyből kezet nyújtottam ,hogy ne legyek bunkó. A srác nagyon megijedt ,hogy mit akarok. A tenyerünk épp ,hogy összeért megéreztem ,hogy mennyire ideges. Remegett és izzadt a tenyere. Ráadásul amikor felnéztem az arcára még csak rám sem pillantott. Szeretem ha egy fiú magabiztos ,így rájöttem ,hogy ennek a srácnak esélye sincs. A haja úgy volt felállítva mint egy rocker haja csak hát kicsit már lelapult. A homlokát pattanások árasztották el ami nem is lett volna olyan nagy gond. De megtörölte az izzadt homlokát aztán újra kezet akart rázni ok nélkül. Ekkor éreztem ,hogy nekem ennyi elég. Jake még mindig a földön ült és nézte az eseményeket. Meg akartam szabadulni. Két választásom lehetett. Vagy megmondom a srácnak a kegyetlen igazságot vagy elsunnyogok. A másodikat választottam.
-Bocsi srácok,de telefonálnom kell egyet. Sarkon fordultam. Siker.
        Persze nem akartam telefonálni egyszerűen csak bulizni akartam. Szombat van szinte az egyetlen nap amikor nem bent rostokolok a munkahelyemen.Szórakozni akartam. Be tolakodtam a táncoló emberekhez és elvegyültem. A csípőmet a zene ritmusára kezdtem ringatni.Jól éreztem magam. Most az egyszer nem érdekelt más ügyes-bajos dolga. Most az egyszer magammal foglalkoztam. Szabadon táncoltam egészen addig amíg valaki meg nem ragadta a csuklómat. Először kicsit megijedtem ,de mikor megláttam ,hogy ki is a zaklatom megnyugodva nevettem fel. Megfogtam Jake mind a két kezét és magamhoz húztam. Ez is egy olyan pillanat volt amikor nem tudtam ,hogy mit is érzek. A fekete hajú srác olyan közel volt hozzám és egyfolytában csak nézett miközben táncoltunk.A kezei egyszer a derekamra tévedtek és próbálta kideríteni mi a reakcióm. Csak kuncogtam magamban és próbáltam előhozni a legcsábítóbb formám. Az volt a legvészesebb pillanat mikor ő mögöttem állt és simulva táncoltunk.Egyszer csak megfordultm és csak pár centi választott el minket. A szívem hevesen dobogni kezdett. Egészen addig amíg meg nem láttam majdnem mellettünk Olive-ot. Keresett minket. Szerencsére nem vett észre minket így ellöktem magamtól Jake-et . Nem értette mi bajom van . Addig amíg meg nem látta ő is a vöröses barna hajú lányt. Megfogta az ő csuklóját is mint az enyémet előbb és odarántotta hozzánk. Olive arca csupa mosoly volt.
-Sajnálom.-súgta a fülembe.Gondolom Jeremyre gondolt. De .. nem érdekelt ezért csak megráztam a fejem.
          Tánc közbe egy jó pár italt is lehúztunk a torkunkon amik persze nem alkohol mentesek voltak. Szerintem én ihattam a legtöbbet mert a többieken még csak meg sem látszódott.Egyszer csak mikor már a nagyon sokadik zenére táncoltunk éreztem ,hogy nekem ennyi elég volt. Jeleztem Olive-nak ,hogy én egy kicsit leülök a partra. A forróság ami a testemet árasztotta el már kezdett túl sok lenni. Nevetgélve túrakodtam ki a tömegből ( mert részeges állapotomban minden vicces volt) majd mikor kiértem elindultam a part felé. Vagyis csak akartam mert ahogy elindultam a lábaim már nem bírtak el és össze estem
-Baszki!Jól vagy?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése