 |
| Turn your face |
Bár a szememet lecsukva tartom , érzem minden egyes pillantását Jakenek amik szinte felégetik a testem . A szám kiszáradt , teljesen megviselte a hajnalban történt eset . Harapdált én vissza haraptam . Nem hagytam magam ,hogy ő uralkodjon felettem . De ami a legrosszabb ,hogy ezt belátom . Mit csináltam én akkor ? Mért? Annyira bűntudatom van ,hogy ki nem bírnám fejezni szavakban . Most a földbe süllyednék ha Harry megjelenne az ajtónk előtt és becsöngetne azzal a szöveggel ,hogy még mindig szeret . Mégis mit mondanék neki ? Bocsi ,de egy másik fiúval csókolóztam míg nem voltál itt ?
Beláthatjuk nagyon furcsa érzések kavarognak bennem . Kinyitom a szemem és nem okozott meglepetést , de Jake velem szemmben ülve fél mosollyal az arcán figyel engem . Egy bíztató mosolyt nyújtok felé ,hisz lerí róla ,hogy érdeklődik hogy létem felől . Tekintetemet nem merem Dylanre vinni aki szintén az asztalnál ülve reggelizik . Persze előttem is megjelenik a műzlis tál még teljes tartalmában . Hozzá se nyúltam mióta itt ülök . Csak az elmúlt dolgokon jár az eszem és nem tudom kiverni a fejemből . Eltolom magam elől az edényt ami nyikorogva csúszik az asztal közepére.
-Köszönöm a reggelit . - végre megszólalok a reggeli némaságom után először , majd felekek a helyemről . Betolom magam mögött a széket , a tálat amit az asztal közepén hagytam egy kisebb gondolkozás után magammal viszem a mosogatóhoz ami persze már rég tönkre ment ezért csak belerakom a kagylóba . Pihenek egy kicsit a pultnál . Megtámaszkodva rajta próbálok épeszű magyarázatot adni arra ,hogy ezt mégis mért hagytam .
-Elmegyek sétálni . - vágom rá egyből mikor kedvet kapok a dologhoz . Egyből az előszobába megyek ,hogy felvegyem a vastag kabátomat hisz már bentről is látszik ,hogy iszonyatosan hideg van kint .
-Bianca . - szólít meg a már ismert hang . Miközben felveszem a barna bakancsomat tekintetemet Jake-re viszem aki szintén mint én felhúzta hip-hop a cipőjét . -Veled megyek .
-Nem kell köszi . - mosolygok magabiztosságot sugallva . Bár azt akarom ,hogy jöjjön velem ,hogy meg tudjuk beszélni a dolgokat mégis visszautasítom .
-Nincs választásod . - nevet halkan és mélyen . Eszembe juttatja azokat az időket mikor Harry még a pszichiátrián próbált flörtölni velem . Annyira édes volt a nevetése . Tulajdonképpen tényleg nincs választási lehetőségem . Ha belenézek Jake szinte fekete szemébe és a körülötte lévő sötétségbe akkor rájövök ,hogy nem tudnék neki ellenállni ,de ha meg is próbálnám ő makacskodna . Mosolyogva fordulok vissza a cipőmhöz ,hogy bekössem azt .
Nem tévedtem . Tényleg nagyon hideg van idekint . Jake valamiféle "u" hangot ad ki jelezve azt ,hogy nem én vagyok az egyetlen aki majd meg fagy bár mégcsak ősz vége felé járunk . Összehúzom magam . Kezemet zsebre dugnám ,de hirtelen Jake elkapja azt . Összehúzom a szemöldököm . Mérgesen pillantok rá , de mégsem húzom ki a kezem a mancsai közül . Ő csak megszorítja kis kezem és mosolyogva haladunk előre .
-Tulajdonképpen hova megyünk ? - kérdezi végül meg mikor kiérünk az útra ahol mint mindig senki nem jár . Elnevetem magam majd körül nézek az úton feltételezve ,hogy esetleg jön egy autó ,de persze ez lehetetlen .
-Én megmondtam ,hogy ne gyere. - lököm meg egy kicsit a vállammal , mire egy jól eső sóhaj hagyja el a száját .
-Oh ,hogy mért nem hallgattam rád . - megsimítja a fejét és úgy tesz mintha szomorű lenne .
-Még vissza fordulhatsz . - mosolyodok el és előre nézek az úton . Belekapaszkodok a karjába mintha csak a bátyám lenne bár mind a ketten tudjuk ,hogy ez egy kicsivel több mint az aminek látszik . Nem válaszol az előző kijelentésemre . Gondolom végig gondolta a válasz lehetőségek sorát ,de jobbnak találta ha ezúttal csöndben marad és végre csend uralkodik el újra az utcán a szél fúvását leszámítva .
Lassan teljesen eltévedünk az utcákon . Nem érdekel minket ,hogy merre megyünk . Egyszerűen csak sétálunk válaszokat keresve a történtekre anélkül ,hogy egy szót is kiejtenénk a szánkon . Jake keze kezd egyre melengetőbb lenni , hisz azóta mióta elindultunk még mindig melegíti az enyémet . Ám egyszer csak mikor épp az egyik utca sarkára érünk megszorítja az egész kézfejem és mielőtt még léphetnék egyet hátraránt . Meglepődve nézem ahogy a kamion nagy sebességgel halas el alőttem , belekapva a hajamba . Mikor a hatalmas autó eltűnik mellettünk kifújom a levegőt hisz akkor tűnt csak fel ,hogy egész idáig nem mertem levegőt venni .
-Sose nézel körbe ? - kérdezi végül meg miközben ő szét néz az utcán amin hihetetlen módon végig haladt az előbb az a kamion . Megforgatom a szemem és kihúzom a kezem az ő keze közül , így sikeresen zsebre dughatom azt de úgy tűnik ott sokkal hidegebb van mint a Jake meleg érintésétől meleg kezében . Vágyakozva nézek már csak vissza arra a pontra amivel az előbb az életemet mentette meg tán .
Megint csak eszeveszettül bolyongunk néha elnevetjük magunkat azon ,hogy egymásra nézünk ugyanabban a pillanatban vagy épp azon ,hogy nagyon nagy a csönd . Mind a ketten azon gondolkodunk már ,hogy milyen témát tudna feldobni , mikor egyszer csak ő belecsapott a közepébe .
-Megbántad? - nem kell kérdeződködnom tudom miről beszél . Teljesen tisztán tudom . Mégis kicsit elszégyellem magam és időhúzásképp rákérdezek .
-Mit ? - próbálok egyre nagyobb léptekkel menni ,hogy meggyorsítsam az útat amit még együtt kell töltenünk , bár ez szinte lehetetlen , hisz aligha találnék innen "haza" .
-Tudod... a hajnalban történtekre. - kicsit elneveti magát a mondat végén ami csak még szégyenlősebbé teszi és én is szinte már majdnem felnevetek ,de rájövök ,hogy válaszolnom kéne . Nem akarom megbántani . Viszont azt is be kell valljam magamnak ,hogy nagyon jó volt . Rég éreztem már ennyi szeretetet magam körül . A csókjai istenem .
A nagy gondolkodások közepette nem figyelek oda merre is megyek . Jake pedig reménytelenül jön mögöttem . Már percek teltek el anélkül ,hogy szóltam volna bármit is . Az igazat vallva még mindig gondolkozok ,hogy mit kéne mondanom . De mikor hirtelen eszembe jut valami fergeteges ötlet , neki megyek valakinek . Visszahőkölök . Szerencsémre semelyikünk nem esett el . A lány oldalra csapta szőke haját az arcából majd illedelmesen biccentett felém egyet annak jeleképp ,hogy ne haragudjak .
-Sajnálom . - kérek végül én is bocsánatot . Halvány mosolya és lapos szemei emlékeztetnek valakire ,csak nem tudom kire . Csak bámuljuk egymást egy percig . Úgyy tűnik ő is alaposan felmér engem hisz látszik nem vagyunk közömbösek egymás felé . Valami ismerős . Valami hasonlít . De mért nem jövök rá ,hogy mi az ?
-Menjünk , Bianca . - Jake újra elkapja a kezem és már húzna is előre mikor megszólal a lány.
-Bianca ?! ... Bianca Lerman ?! - hangja egészen vékony . Mintha megörülne nekem . Megállok és nem hagyom ,hogy a fiú elhúzzon onnan . Összvont szemöldökkel nézem a lányt . Számára úgy tűnik beugrott ,hogy ki vagyok . Nekem viszont még mindig erőlködnöm kell ,hogy ki is ő . -Én vagyok az , Gemma .
Mosolyogva nézzük egymást a lánnyal akivel annyi mindenen keresztül mentünk már ebben az egy-másfél évben . Ő is mindent elmesélt vele kapcsolatban és én is . Bár vele sokkal több minden történt , én is meséltem egy két sztorit amik nem is véletlenül harryhez kötödnek , hisz jobb témát aligha találhattunk volna . Mint kiderült mint a ketten összeomlottunk az eset után .
-Szeretném ha újra itt lenne . - mondta miközben teájában a kis kanállall játszadozott. szemét lesütötte ,de mosolygós arcáról még mindig nem múlt el az a bájos tekintet amit mindig láttam benne . Furcsa számomra hisz most szőke a haja , egy egészen halvány barnás árnyalatban . Annyira hihetetlen ,hogy mennyire őt látom benne . A szemei , azok a vastag ajkakk amik annyira nőiessé teszik az arcát és az a mosoly. Az a mosoly amibe ezer meg ezer ember adná a szívét csak hogy az övé legyen . Mindene ugyanaz . Mintha ő ülne előttem .
-Én is szeretném . - mosolygok majd megfogom a kezét . Hihetetlen ,hogy én vígasztalom miközben talán én nagyobb érzelmiválságban vagyok mint ő . Tekintetét felemeli rám és elmosolyodik . Egy pillanatra a melletttem ülő fiúra pillant és mosolya lelankad arcáról , de próbál úgy tenni mntha minden rendben lenne.
-Ő a barátod?- kérdezi végül és ujjával Jake felé mutat aki az ablakon nézelődik kifelé hisz marhára érdekli a témánk .
-Nem! - vágom rá egyből amire Jake is felfigyel . - szigorúan csak barátok . - határozott vagyok bár tudom ,hogy most mit gondolhat . Kétségbeesés? Elárultság ? Összeesés? vagy szimplán csak rájön az igazságra ,hogy köztünk nem lehet semmi?
Gemma pislog párat , majd rám mosolyogva megfogja a kezem .
-Örülök ,hogy találkoztunk Bianca.
-Én is nagyon örülök . - válaszolok egyből .
-De én most haza megyek . Tudod Carly . - vállat von utalva arra ,hogy nem akarja részletezni a dolgot .
-Persze csak nyugodtan . - válaszolok mosolyogva majd felkelek a helyemről ,hogy megöleljem őt . Törékeny lány azt bevallhatjuk . Testileg és lelkileg is , mégis próbál a legerősebbnek mutatkozni . Erősen szorít engem mintha még nem lett volna ekkora traumában mindezidáig . Az illata ahoz a teához hasonlít mint amit az előbb ivott. Miközben felveszi a kabátját én figyelem őt és Jake is felkel ,hogy elköszönjön a számára ismeretlen lánytól . Kezet ráz vele , engem pedig újra megölel majd két puszit ad mellé .
-Visszajön . -mondja még így utólag és rám sem pillantva hátat fordít ,hogy elmenjen. Szinte rohan az ajtó felé pedig ezzel az egy mondattal annyi kétséget ébresztett bennem mint még soha senki más . Kilép az ajtón és erősen összehúzza magán a kabátot . Igyekszik jól beburkolózni majd az ellenkező irányba indul el mint amerre akkor tartott amikor összeütköztünk . Tény ,hogy nem tudom mi történt az előbb ,de ezt tisztáznom kell valakivel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése